Oltatni vagy sem? Az oltási hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők.

Oltatni vagy sem? Az oltási hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők.

Oltatni vagy sem? Az oltási hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők.

Míg szerte a világon az emberek egyik része messiásként várta az oltások megjelenését, addig másik része az oltásokkal szemben elutasító álláspontot képvisel. Többségük nem kifejezetten „oltásellenes”, csak úgy érzik, hogy ez az egész kérdés nem érinti őket annyira vagy általában bizonytalanok fogyasztói döntéseikben. Ez a fajta viselkedési „tehetetlenség” jelentős kihívást jelent az oltási programok sikeressége szempontjából.

Emellett létezik egy kisebb, erőteljesebb csoport, amelyik valóban kifejezetten oltásellenes, és ez még több pszichológiai kihívást jelent a döntéshozóknak. Az oltásellenes aktivizmus kétféle formában fordul elő:

  • Egyes oltásellenes aktivisták „reformista” álláspontot képviselnek, és azt állítják, hogy az oltás jelenlegi rendszere több szempontból is hibás, például hiányzik a minőségellenőrzés, elhamarkodott és főképp kereskedelmi érdekek által torzított a forgalomba hozatal.
  • Mások „radikális” álláspontot képviselnek, azt állítva, hogy az oltások általában véve nem biztonságosak, hatástalanok, és azok a személyek vagy szervezetek, akik támogatják az oltásokat, csakis korrupt okokból teszik ezt.

Becslések szerint az oltóanyagok visszautasítása évente körülbelül 1,5 millió halálhoz vezet világszerte. Ezek többségében olyan gyermekek, akiknek szülei nem éltek a gyermekük számára ajánlott oltással.

A COVID-19 járvány világszerte felborította az emberek életét. Társadalmi, kulturális és gazdasági sokkot, valamint politikai megrendülést okozott csaknem minden nemzetnél. A lezárások, a társadalmi távolságtartás és a fertőzéstől való félelem egyéni szinten is rendkívül megterhelő. A stressz és a félelem pedig jelentősen befolyásolhatják, akadályozhatják az egyének döntéshozatalát számos kérdésben, ideértve az egészségügyi döntéseket is. A világjárvány által okozott káosz és instabilitás olyan jellemzők, amelyekben az összeesküvés-elméletek könnyen szárnyra kapnak. A COVID-19 vakcinákkal kapcsolatban is számos alaptalan összeesküvés-elmélet indult útnak az oltásellenes csoportok és az egész lakosság körében.

A mostani járvány hívta fel széles körben a figyelmet a „nyájimmunitás” fogalmára. A nyájimmunitás fogalmánál ugyanakkor gyakran figyelmen kívül marad, hogy a természetes nyájimmunitás elérése úgy történhet meg, ha a társadalomban szabadjára van engedve a vírus. A nyájimmunitás elérése rengeteg időbe telik és a társadalom minden rétegében komoly emberi veszteségeket okoz. Az nyájimmunitás negatív következményeinek figyelmen kívül hagyása aláássa az emberek hozzáállását az óvintézkedésekhez, így az oltáshoz is.

Az emberek az egészségügyi kockázatra egészségügyi magatartással reagálnak. A Covid betegség jellegéből fakadóan a kockázat nagysága különbözik a lakosság egyes tagjainál, különböző módon hatva az egyes korcsoportban levők egyéni motivációjára. A legtöbb egészséges, fiatal és középkorú felnőtt viszonylag alacsony kockázatnak kitett csoportként tekint önmagára, így az ő egyéni motivációjuk csekély lehet, ha nem veszik figyelembe, hogy számukra a koronavírus elleni oltás nagyrészt a társadalom többi részének, a veszélyeztetetteknek  a védelmét szolgálja. Utóbbi esetben az oltási hajlandóság hátterében az altruizmus, önzetlenség, és a többi állampolgárral szembeni kötelesség, nem pedig a saját egészség megóvása az elsődleges fókusz.

Az oltás felvételét befolyásoló személyes pszichológiai tényezők

A kutatások szerint az oltakozást számos konkrét pszichológiai tényező befolyásolja.

Ilyenek például

  • A kockázat értékelése. Az emberek a kockázatot az észlelt valószínűség és a negatív következmények észlelt súlyossága alapján értékelik. Ez az értékelés azonban nem szigorú számtani szempontok alapján történik, hanem a következmények észlelt súlyossága általában nagyobb szorzóval szerepel a latban. Ha az emberek úgy érzik, hogy a következmények súlyossága elenyésző, akkor még a nagy bekövetkezési  valószínűség sem fogja őket befolyásolni (ha csak az individuális szempontokat veszik figyelembe).
  • Bizalom az oltásokban és az egészségügyben. Valószínűleg nem meglepő, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel hajlandóak oltást elfogadni, ha általában pozitívan viszonyulnak az oltáshoz és az egészségügyhöz. A vakcinák elutasítása akkor a legmagasabb, ha az emberek az oltásokat hatástalannak, veszélyesnek vagy egy megbízhatatlan orvosi rendszer részének gondolják. Az egészségügyi rendszer egészének hírneve képes befolyásolni az emberek oltáshoz való hozzáállását.
  • Motiváció a cselekvésre. Sokan ugyan pozitívan vélekednek az oltásokról, de ehhez mégsem társul cselekvési motiváció, így nem valósul meg a tényleges cselekvés. Az oltási motiváció és ezáltal a cselekvési valószínűség növekedése azon múlik, hogy mennyire van az oltás a köztudatban és mennyire biztosított az oltásokhoz való hozzáférés.
  • Racionalitás és irracionalitás. Az emberek zsúfolt és gondokkal terhelt mindennapjaiban az oltások ritkán képviselnek elsődleges prioritást, így az oltásról általában gyorsan döntenek, anélkül, hogy bárkivel is egyeztetnének a témában. Ha az egyén számára az eldöntendő kérdés viszonylag jelentéktelennek tűnik, az gyakran olyan információkat vesz figyelembe, amelyek elfogult irányba erősítik a meglevő véleményét, azaz túlzott súlyt tulajdonít a meggyőződését vagy értékeiket alátámasztó információknak, miközben figyelmen kívül hagyja a velük ütköző információkat. Gyakori, hogy ilyenkor a fontos vagy tudományosan megalapozott információk kimaradnak a mérlegelésből. Az emberek akkor kezdik el szisztematikusan figyelembe venni és értékelni az információkat, ha az oltás elsődleges prioritássá válik számukra.
  • A betegségtől való félelem és az elkerülő gondolkodás. Az emberekre általánosságban jellemző, hogy nem szívesen foglalkoznak a betegség és a halál kérdésével, ezért ilyen témáknál gyakran inkább a struccpolitikát választják. Az oltási kampányok során ezért érdemes kerülni a félelemkelésre épülő üzeneteket, mert így előfordulhat, hogy ezek ellentétesen hatnak, és inkább csökkentik az oltakozási hajlandóságot.

Az oltás felvételét befolyásoló szociálpszichológiai tényezők

Az egyéni viselkedésre gyakorolt ​​társadalmi hatások is befolyásolják a személyes oltási döntéseket. Ezek kapcsolódhatnak más emberekkel, köztük az egészségügyi szolgáltatókkal való személyes interakciókhoz, valamint szélesebb társadalmi dinamikához is.

  • Az egészségügyi személyzet és a beteg interakciója. Az orvosokba, ápolókba és gyógyszerészekbe vetett bizalom kulcsfontosságú az oltások iránti bizalom szempontjából, ugyanakkor a kutatások azt sugallják, hogy a bizalom szempontjából nagyobb súllyal számít a szakmák egésze iránti hozzáállás, mint az egyéni résztvevőkhöz való viszony.
  • Altruizmus vs „szabadon szárnyalás”. Egyes kutatások azt vizsgálták, hogy az oltásfelvételt elősegíti-e az altruizmus, vagyis a motiváció, hogy másokat megvédjenek a fertőzéstől, vagy aláássa-e a „szabadon szárnyalás”, vagyis annak a kísértése, hogy kihasználják a mások oltakozása által nyújtott védelmet. Általánosságban sajnos úgy tűnik, hogy azok az oltási kampányok, amelyek megpróbálják ösztönözni a „proszociális” attitűdöket (mások védelme iránti felelősségre építve), korlátozott hatást érnek el.
  • Tévedés, szelektív információelkerülés („visszhangkamrák”) és csoportos gondolkodás. A kutatások következetesen azt bizonyítják, hogy az emberek az első kézből származó, anekdoktikus információkat nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint amennyire ezeknek az információknak a minősége ezt indokolná. Ezen felül az emberek többsége napi információit a közösségi hálózataiból meríti, annak ellenére, hogy a legtöbb közösségi felület erősen szelektált: olyan emberekkel, médiumokkal és szervezetekkel vesszük körül magunkat, akiknek hasonló a véleménye a világ dolgairól, mint nekünk.  Éppen ezért a téves információk is gyorsan terjednek ezekben a „visszhangkamrákon”, mert a saját buborékunkban nem nagyon találkozunk ellentétes véleményekkel, amelyek megkérdőjelezhetik feltételezéseinket.
  • Társadalmi normák. Az embereket erősen befolyásolják a saját referenciacsoportjuk uralkodó attitűdjei. Amikor az emberek úgy gondolják, hogy a saját csoportjuk elfogad/elutasít valamit, akkor a csoport tagjaként hajlamosak hasonlóan vélekedni.
  • Politikai és társadalmi vezetés. Az emberek hajlamosak a gyakran látott közéleti személyiségeket (például politikai vezetőket és hírességeket) saját kiterjedt kortárs- vagy referenciacsoportjuk tagjaként látni. Sőt, sokunk számára a közszereplők ismerősebbnek tűnhetnek, mint a saját szomszédaink. Mint ilyen, a közszereplők aránytalan befolyással bírnak a társadalmi normák kialakításában, különösen akkor, ha ezek a személyek releváns vezetői pozíciót töltenek be. Amikor a közszereplők következetlen, nem egyértelmű vagy negatív kommentárokba keverednek az oltásokkal kapcsolatban, az erőteljesen alááshatja a közvélemény oltással kapcsolatos bizalmát.

Forrás: https://www.psychologicalsociety.ie/source/Maximising%20the%20Benefits%20of%20a%20COVID-19%20Vaccine-Getting%20the%20Psychology%20Right%20(PSI).pdf

Facebook Comments