A járvány negatív hatásai a serdülőkre

A járvány negatív hatásai a serdülőkre

A járvány negatív hatásai a serdülőkre

Az elmúlt másfél év pszichológiai értelemben is rendkívül megterhelő volt minden korosztály számára, ugyanakkor a serdülők ebben a tekintetben – az életszakasz okozta kihívások miatt- különösen veszélyeztetettek.

Ennek oka több tényezővel magyarázható:

  • Az első fontos tényező, hogy a serdülőkor alapvető feladata az önállósodás és a leválás, ami jelentős akadályokba ütközött és ütközik az egészségügyi vészhelyzet miatt. Kamaszkorban a fiatal egyre kevesebb időt töltene szorosan a családjával és egyre inkább a kortársak felé fordulna annak érdekében, hogy minél több ismeretet szerezve önmagáról, kialakítsa identitását a szakasz végére. A fiatalok önállósodási törekvése és a kortárskapcsolatok iránti vágya olyan mértékben volt akadályoztatva, ami érthető módon rengeteg frusztrációt okozott a serdülőknek. További nehézség a szülők és a szakemberek számára, hogy olyan stressz forrásról van szó, aminek továbbra sem látjuk a végét, így nehezebb bíztatni a fiatalokat a pozitív kilátásokkal kapcsolatban. 
  • A másik fontos szempont, hogy a serdülőkorra természetes módon jellemző érzelmi labilitás, hullámzás, ami a szakasz végére általában rendeződik, ugyanakkor a fokozott stressz és veszély hatására olyan mértékben erősödhet, amelynek kezeléséhez már nem biztos, hogy elegendőek a fiatal megküzdési mechanizmusai.
  • A serdülők értelmi érettségük okán sokkal reálisabban képesek megérteni a járvány, a betegség lehetséges következményeit, mint a kisebb gyerekek, így érthetően jobban is szoronghatnak szüleik és nagyszüleik egészsége miatt. 
  • Az egyébként is jelenlevő családi feszültségek, konfliktusok a járvány alatt kiélezettebbé válhattak és a serdülő, aki egyébként tudta ezt a negatív hatást az otthonon kívül  kortárskapcsolatokkal valamelyest kompenzálni, most teljesen egyedül maradhatott a problémáival. 
  • Az otthon maradó serdülők jellemzően nem a családtagok társaságára vágytak, hanem sokkal inkább az online térben igyekeztek megélni a társas kapcsolódást, ugyanakkor a fokozott közösségi média használat is sok esetben negatívan hatott a fiatalok mentális jóllétére. 

A közelmúltban, az Egyesült-Államokban, a  gyermekgyógyászati ​​szolgáltatók egy csoportja nemzeti mentális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett gyermekek, tinédzserek és fiatal felnőttek körében (American Academy of Pediatrics). A helyzet Magyarországon is aggasztó. A különböző egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó szakemberek egybehangzóan arról számolnak be, hogy extrém mértékben megemelkedett a klinikai szintű nehézségek gyakorisága a gyermekek és serdülők esetében

Már 2020 előtt is látható tendencia volt, hogy folyamatosan növekedett a depresszióval, szorongással és más mentális nehézséggel küzdő fiatalok száma és 2018-ra az öngyilkosság lett a második vezető halálok a 10-24 évesek körében, de a COVID-járvány óta, mindenféle mentális egészséggel kapcsolatos probléma aránya jelentősen nőtt a fiatalok körében. Kiemelt figyelmet igényel a megnövekedett öngyilkossági rizikó, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni

A legutóbbi felmérési adatok szerint a tinédzserek több mint 68 százaléka számol be klinikailag jelentős szorongásról és több mint 52 százalékuk klinikailag jelentős depresszióról. A lányok fokozattan veszélyeztetettek. És bár a szorongás, a depresszió és az öngyilkosság továbbra is a leggyakoribb mentális egészségügyi problémák közé tartozik a fiatalok körében, sokan küzdenek egyéb pszichiátriai nehézségekkel, élnek át traumákat, magányosságot, gyászt és mindennapos stresszt a járvány alatt. 

A mentális egészségügyi problémák természetesen az érintetteknek okozzák a legtöbb nehézséget, ugyanakkor a kutatások azt is kimutatják, hogy a fiatalok nehézségei jelentős hatással vannak a szülőkre is és a szülők mentális egészségét és jólétét erősen befolyásolják gyermekeik mentális egészségügyi problémái.

Hatások tekintetében 2 csoportról beszélhetünk: objektív és szubjektív hatások.

Az objektív hatások magukban foglalják a mentális egészségügyi problémákkal küzdő gyermek gondozásával kapcsolatos számszerűsíthető költségeket. 

  • Ide tartoznak az ellátás tényleges költségei– diagnosztika, gyógyszerek, terápia vagy egyéb kezelések költsége, illetve a gondozás közvetett költségeit is – a találkozók megszervezésével és az oda jutással töltött időt és költségeket, illetve a munkából való kiesést. Ezek a hatások gyakran további negatív következményekhez vezetnek, hiszen jelentős hatást gyakorolnak a család egzisztenciális helyzetére. 
  • Egy kutatásban a mentális problémákkal küzdő fiatalok szüleinek több mint 60 százaléka arról számolt be, hogy gyermekeik mentális egészségügyi szükségleteiről való gondoskodás negatívan befolyásolja a munkában való helytállásukat és végül kevesebb időt töltenek a munkaerőpiacon, aminek jelentős szocioökonómiai következményei is lehetnek (Brennan és Brannon, 2005).

A szubjektív terhelés magában foglalja a gyermek mentális egészségügyi problémáinak a szülő/gondozó jólétére gyakorolt ​​kevésbé nyilvánvaló, de nem kevésbé kiható érzelmi hatásait.

  • A depressziós tinédzserkorúak és tinédzserek édesanyjai lényegesen több szülői stresszről számolnak be, mint a nem depressziós fiatalok szülei.
  • Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a mentális egészségre szoruló fiatalok szülei több gondozási feszültségről számolnak be, ami közvetlenül előrevetíti a munkából való kiesést, összefüggést mutatva a szubjektív és az objektív teher között.

Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a fiatalok mentális egészségügyi problémáinak kezelése javítja a család minden tagjának jólétét. A serdülőkori depresszió longitudinális vizsgálata során a kutatók azt találták, hogy a kezelés előrehaladtával és a tinédzserek jobb közérzetével a szüleik saját depressziós tünetei is javultak (Wilkinson és mtsai, 2013).

Nagyon fontos tehát, hogy ha azt érzékeljük, hogy gyermekünk viselkedése tartósan és jelentősen megváltozik (járványtól függetlenül bármelyik időszakban), akkor minél hamarabb keressünk számára segítséget, hiszen a pszichiátriai nehézségek túlnyomó többsége gyógyítható, a szenvedést okozó tünetek rövid idő alatt csökkenthetők, és  ezzel nem csupán gyermekünknek, hanem az egész családnak segítünk a mentális egészség megőrzésében.  

Forrás:

  • Eileen M. Brennan, Julie M. Rosenzweig, A. Myrth Ogilvie, Leslie Wuest, & Ann A. Shindo. Employed Parents of Children With Mental Health Disorders: Achieving Work–Family Fit, Flexibility, and Role Quality
  • Bailen, N. H., Green, L. M., & Thompson, R. J. (2019). Understanding emotion in adolescents: A review of emotional frequency, intensity, instability, and clarity. Emotion Review,  11(1),  63– 73.
  • Chen, F., Zheng, D., Liu, J., Gong, Y., Guan, Z., & Lou, D. (2020). Depression and anxiety among adolescents during COVID-19: A cross-sectional study. Brain, Behavior, and Immunity,  88,  36– 38.
  • Hoekstra, P. J. (2020).  Suicidality in children and adolescents: Lessons to be learned from the COVID-19 crisis. Springer.
Facebook Comments